Kezdetben vala a HIX, és abban a MOKA nevü lista...

Elég sok ember olvasta és írta rendszeresen, valahogy mindenki barátnak tekintette a többieket. Ha valaki nem tudott viselkedni, azt nem buzdították, hogy "Csináld csak! Nekem tetszik, ahogyan mások mérgelôdnek".
Sajnos ez a mondat mostanában elég sok szándékos PapJancsihoz érkezhetett, mert valahogy rettenetesen elszaporodtak.
Ahogyan Hofi mondta: "Nem elég, hogy hülye, de ez még büszke is rá!"


Amikor egymás jóindulatú ugratását kezdte kiszorítani a rosszmájúság és a gyülölködés, páran bejelentették, hogy kilépnek a listáról, vagy legalábbis -részleges- passzivitásba vonulnak.

Ekkor jött az ötlet!
Hogy kitôl, azt nem érdemes kutatni... minimum öten vállalkoztak volna a lista beindítára.

Most itt tartunk.
Van egy listánk, és írogatunk rajta. Csevegünk, mintha régi ismerôsök volnánk.
Azok is vagyunk.




(Azért az nem igazán tetszik, hogy azóta a leveleimet a móka moderátora válogatás nélkül kidobja, de ez van...)

(c): Kétszeri Csaba, 1998